http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl - My cegiranytu YaBB Forum en-us My cegiranytu YaBB Forum Wed, 08 Sep 2010 10:26:26 +0000 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 30 http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274554988/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/jobb vállalkozó http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274554988/0#0 Sat, 22 May 2010 21:03:08 +0000 [b]Szervezetépítésem [/b]<br /><br />1. Tudom, hogy mi a fő célom. Tudom, hogy mit szeretnék a vállalkozásommal megvalósítani.<br /><br />2. Tudom, hogy azért lettem vállalkozó, mert nem egy új munkahelyet akartam magamnak, hanem hogy egy komoly vállalkozássá tegyem.<br /><br />3. Tudom, hogy a vállalkozásomban mikor mi a szerepem.<br /><br />4. Vannak elképzeléseim, hogy milyen lesz a vállalkozásom.<br /><br />5. Meghatároztam a stratégiát és az etikai elveket, amelyekkel elérem a céljaimat.<br /><br />6. Elkészítettem a vállalkozásom szerkezeti sémáját, melyben az összes poszt szerepel.<br /><br />[b]Cégvezetésem[/b]<br /><br />7. Beindítottam egy rendszert, ami garantálja a munkatársaim sikerét.<br /><br />8. Az eredményeket mérem és ha kell, szükség esetén beavatkozom.<br /><br />9. Szavaim és a tetteim hitelesek és mindig összhangban vannak egymással.<br /><br />10. Elérem, hogy a kiadott feladatok mindig el legyenek végezve.<br /><br />11. A munkatársaimat motiválom és bevonom őket a „játékba”.<br /><br />12. Az elvárásaim pozitívak mindennel és mindenkivel szemben.<br /><br />13. Olyan a vállalkozásom, hogy hosszú távon nélkülem is (majdnem)ugyanúgy működik.<br /><br />[b]Marketingkommunikációm[/b]<br /><br />14. Cégem arculata egységes. A névjegykártyáktól a honlapunkig.<br /><br />15. Megkülönböztethetők vagyunk a többi cégtől, és nem a sokadikak a sorban.<br /><br />16. Tudom, hogy kihez szólok, mert a célcsoportom olyannyira le van szűkítve, hogy tudják, hozzájuk szólok.<br /><br />17. Ismerem azokat a csatornákat, médiumot, ahol elérem ez a speciális rétegedet.<br /><br />18. Nem másolom a multikat, teljesen egyedi a kommunikációs stratégiám.<br /><br />19. Szaktekintélynek számítok a magam területén. Ha az ügyfélnek gondja van, én jutok az eszébe.<br /><br />[b]Értékesítésem[/b]<br /><br />20. Tisztában vagyok a pszichológiai tényezőkkel.<br /><br />21. Nálunk az értékesítést én tanultam meg először.<br /><br />22. Kidolgoztam egy olyan értékesítési folyamatot, amelyet bárki tud majd követni akár a tehetségétől, a képességétől függetlenül.<br /><br />23. Munkatársaim tudják, hogy az üzlet a szerződéssel nem véget ér, hanem akkor kezdődik.<br /><br />24. Elfogadom, hogy nem mindenki tőlünk vásárol, de azt is, hogy az arányokon változni fogok.<br /><br />[b]Ügyfélkapcsolatom[/b]<br /><br />25. Az ügyfeleknek én vagy a cég.<br /><br />26. Helyesen kommunikálok.<br /><br />27. Tudom kezelni a reklamációkat és a nehéz helyzeteket is.<br /><br />28. Az ügyfél fejével gondolkodom.<br /><br />29. Tisztában vagyok vele, hogy a cégben milyen folyamatok zajlanak.<br /><br />[b]Tudásom[/b]<br /><br />30. Állandóan képzem magam.<br /><br />31. Soha nem hagyom abba a tanulást.<br /><br />32. Az innováció és a képzelőerő az erős oldalaim közé tartozik. <br /><br />33. Kellően nyitott vagyok új ötletekre és lehetőségekre. <br /><br />34. Tanulok a hibáimból. <br /><br /><br />Az ellenőrző listát innen töltheted le:<br /><br />[url]http://www.jobbvallalkozo.hu/e-book/ellenorzolista.xls[/url] http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274553848/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/jobb vállalkozó http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274553848/0#0 Sat, 22 May 2010 20:44:08 +0000 2009-ben, amikor egy-egy „beavatkozásom” során megkérdeztem a cégvezetőket, hogy az értékesítő munkatársaik milyen eredményeket produkálnak, lesújtó eredményeket tártak elém. &nbsp;Még csak nem is stagnálást értékesítési mutatók, hanem jóval az előzőév vizsgált eredményei szerint negatív statisztikai adatokat láthattam nem egy helyen.<br /><br />Vannak olyan dolgok, amibe egy cégvezető nem szólhat bele, nem irányíthatja őket. Magyarán nincs befolyása. (Majdnem) minden hol, minden iparágban csökkentek az eladások, csökkent a fizetőképes kereslet és a vállalkozások a „42-es csapdája” foglyai lettek.<br /><br />Ilyenkor mit tesz egy cégvezető, aki hallott már motivációról. Elsőként a legkézenfekvőbb - és egyébként a leghatástalanabb - motivációs eszközt veti be értékesítői motiválására. <br /><br />Valóban ezzel a módszerrel kell és lehet az értékesítőket több eladásra ösztönözni? Én nem hiszek benne. Sokkal inkább a most következő motivációs eszközöket tartom sikeresnek. Ezt a kijelentésemet a tapasztalataim alapján merem megtenni.<br /><br />A következőkben az igazi, hatásos és eredményre vezető motivációkról lesz szó.<br /><br />[b]Mi a kézenfekvő módszer? És mennyire hatásos?[/b]<br /><br />Ha csökken az értékesítők eredményessége a cégvezető - jó esetben – előveszi az értékesítési statisztikát és az értékesítő orra alá dugja.<br /><br />[i]„Miért van ez, Mivel tudod ezt megmagyarázni?”[/i]<br /><br />Az értékesítő, erre minden mond, ami az eszébe jut és fogadkozik, hogy a jövőben jobban fog teljesíteni. &nbsp;Majd távozik. A cégvezető elégedett és várja a megígért teljesítménynövekedést.<br /><br />Mit fog kapni?<br /><br />Ugyan azt a teljesítést, amit addig is kapod vagy még annál is rosszabbat!<br /><br />[b]A valóság[/b]<br /><br />Mennyire hatásos ez a módszer? Nem kérdéses mivel ez a módszer nem tekinthető motivációs módszernek. Azzal, hogy cégvezető szembesíti az értékesítőit a hullámzó teljesítményükkel, igazából „csak” szembesítette őket magával a ténnyel és ennek a ténynek az ismerete által még nem válnak motiváltabbá, de még csak motiválttá sem. <br /><br />Tapasztalataim szerint az értékesítési munkatársak számára az egyik legnagyobb kihívást az új ügyfelek gyűjtése jelenti, - pláne a mostani gazdasági válságban ez egyre nehezebb feladat számukra, - ami az eladások visszaesésében igencsak megmutatkozik. Ebből eredően az értékesítési kudarcaikból kialakuló alulmotiváltságuk csak még tovább csökkenti eredményességüket. <br /><br />[b]Dologra fel![/b]<br /><br />Persze a &nbsp;válságra nem lehet hatással a cégvezető, de tud tenni valamit annak érdekében, hogy az értékesítési mutatók ne zuhanjanak tovább, sőt inkább emelkedjenek. Ehhez az értékesítési stratégiát és az értékesítési folyamatokat kell felülvizsgálnia. &nbsp;- Ha ezt eddig nem tette volna meg. <br /><br />A folyamatot magával az értékesítést végző munkatársak működésének áttekintésével lenne érdemes összekapcsolni, mert az értékesítést, magát az egyén, illetve a szervezet szintjén is támogatnia kell. <br /><br />Ha a cégedben már kialakult egy jól működő értékesítői csapat, akkor már nagy kárt jelent számodra, ha ez a csapat a teljesítményromlás miatt szétesik, hiszen az esetleges új munkatársak toborzása, kiválasztása, betanítása jelentős ráfordításokat igényel, nem beszélve az ott maradó munkatársakat érő negatív hatásokról.<br /><br />[b]Motivációs eszköztár[/b]<br /><br />A legolcsóbb motivációs eszközök között is akad jó számmal olyan, amelyek használatával eredményesen visszaterelhetők az értékesítési munkatársak a helyes irány felé.<br /><br />Tapasztalataim azt mondatják velem, hogy az értékesítési munkatársak megtartásában, jobb teljesítményre ösztönzésben az anyagi juttatásoknál is fontosabb szempontok játszanak szerepet. Ezek a közvetlen felettessel és munkatársakkal való kapcsolat minősége, a munkahelyi légkör, karrier lehetőség, és az egyéni-, szakmai fejlődési lehetőségek, melyek igencsak befolyásolják őket.<br /><br />A legolcsóbb motivációs eszközök ott vannak a kezedben. Csak meg kell ismerned értékesítési munkatársaidat és van egy jó hírem: még csak könyvekre vagy tanfolyamokra sincs szükséged ahhoz, hogy a motivációt fenntartsd.<br /><br />Vezetőként, tulajdonosként ugyanis rendelkezel egy fontos előnnyel, amivel a nagyobb cégek nem. Ismered az alkalmazottaidat. Könnyen lehet, hogy rendszeresen egymás mellett dolgoztok. Hallottál már a barátaikról és családtagjaikról, ismered a hátterüket, céljaikat. Mindezek fontos információk a számodra, aki hatékonyan szeretné motiválni értékesítői csapatodat, de pl. nem áll módodban fizetést vagy jutalmakat adni nekik.<br /><br />[b]Módszerek a motivációs stratégia kidolgozásához[/b]<br /><br />Ezeknek a módszereknek az alkalmazásával a személyes ismeretség révén nyert információk alapján egy jól használható motivációs stratégiát dolgozhatsz ki.<br /><br />Ha úgy veszed észre, hogy a belső összeütközések vagy a céges szokások kedvezőtlen munkakörülményeket idéznek elő, változtatnod kell rajta. Biztosíts pozitív munkakörnyezetet. Az a tény, hogy a problémára felfigyeltél – és megfelelő választ adsz, – annak a jele, hogy törődsz az ideális munkakörnyezet kialakításával.<br /><br />Legyél kreatív és alkalmazz jutalom és egyéb ösztönző eszközöket, mert az értékesítőket nemcsak pénzzel lehet jobb vagy átgondoltabb munkára késztetni. Az értékesítési munkatárs szívesen fogad jutalom helyett néhány nap szabadnapot, miután több napon át túlórázott egy jelentős megállapodás miatt. Ha az értékesítőidet meggyőződ arról, hogy rugalmasan, az igényeiknek leginkább megfelelő módon kívánod a céget vezetni, ők meghálálják ezt.<br /><br />Dolgozz ki a céged számára küldetést, és bizonyosodj meg arról, hogy az értékesítők tudják, miért is játszanak fontos szerepet céged sikerében. Magyarán segítsd elő a csapatmunkát. Az értékesítőkkel folytatott beszélgetéseid során igyekezd hangsúlyozni, hogy egy csapatot alkottok, és ha te nyersz, akkor ők is nyernek. Viselkedj ennek megfelelően, még ha ez csak apró jelzésekben nyilvánul is meg. Ünnepeld meg a nagyobb megállapodások aláírását, ezzel biztosíthatod, hogy ők is részesnek érezhessék magukat a sikerben.<br /><br />Ha már kidolgoztad az alkalmazottaid motiválásának módszerét, a következő feladat annak eldöntése, hogy mire akarod motiválni őket. Ehhez olykor elegendő leülnöd és megbeszélni velük, mit vársz el tőlük, és hogyan tudod segíteni őket a feladatuk elvégzésében. Itt is hasznosnak tartom írásban rögzíteni az elvárásokat.<br /><br />Érdemes havonta/negyedévente megbeszélni értékesítőiddel a munkájukkal kapcsolatos tapasztalataikat. És ez egyben remek alkalom arra, hogy az elért eredmények értékelésére és az új célok felállítására használd ki. Egy ilyen beszélgetés például a következő témakörök szerint folytatható le:<br /><br /> - Teljesítménybeli elvárások<br /> - Folyamatok és módszerek<br /> - Visszajelzések<br /> - Képességfejlesztés és tapasztalatszerzés<br /><br />Természetesen minden cég/vállalkozás más-más jellegű. A kisvállalatoknak azonban közös sajátossága az alkalmazottakkal való személyes kapcsolat. <br /><br />Használd ki ezt az előnyödet és építs olyan remek értékesítési csapatot, amelyre büszke lehetsz. ;) http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274553097/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Vállalkozók Kávéháza http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1274553097/0#0 Sat, 22 May 2010 20:31:37 +0000 [size=12]Már egy jó foci csapat is kijönne a most medvebőrbe bujtatott farkas falkából. Igaz, két farkast hiányoltam a csapatból, illetve hármat, akik a mézes bödön körül ácsingóznak, de azért meg van így is a csapat.<br /><br />Egy nagyon jól felépített és nem utolsósorban merész marketingkampányt eszelt ki a Fő Farkas megint.<br /><br />Jó volt látni, hogy ez elképzelése megint bejött. <br /><br />Minden ízében óriási volt a kampány! Felkeltette az érdeklődést, volt egy kis csali anyag, volt időpont mikor megtudhattuk, mikor kel fel téli álmából. Persze tudtuk, hogy nem alszik, de ugye egy épeszű ember nem megy be a medve barlangjába csak azért, hogy megnézze valóban alszik-e. Vártuk az időpontot, mikor lehet a miénk még egy csepp méz.<br /><br />Mikor felkelt megtudtuk, hogy a medve megőrült. Sokunknak átfutott az agyán, hogy valóban megőrülhetett. Egy nettó 511 ezer forintos ajánlattal előállni igen csak őrülten hangzott. Még az a tény sem másította meg véleményünket, hogy láthattuk, mit kaphatunk 511 darab ezer forintosunkért. De megnyugodtunk, amikor megláthattuk a medvebőrbe bújt Fő Farkast. Legalább is most már tudtuk: nincs itt semmiféle őrületről szó, sőt azt gondoltuk még lesz valami baja. És tessék, a medve még jobban megőrült!<br /><br />Titkos hangfelvételek? &nbsp;Tényleg őrült! Legalább annyira, mint aki ezen a zártkörű eseményen ott volt és most szembesül az igazsággal: …<br /><br />Először nem értettük, hogy miért dugult el majdnem a levelesládánk. Jöttek a lelkes levelek, baráti alapon odasúgták: Apám, ezt kár lenne kihagynod. Aztán kiderült, hogy azért van ez a nagy ajánlgatás, mert az addigi megrendelőknek szükségük volt „még egy emberre”, aki szintén megrendeli, és aki szintén elküld egy levelet az összes hírlevél olvasójának, barátjának, ismerősének. Ugyanis el kellet érni az álom 2500 fős megrendelést, hogy tovább lehessen csemegézniük a mézes bödönből. <br /><br />Azt utolsó pillanatokban is érkezte levelek, hogy „vegyél és egyél” mielőtt a mézes bödön kiürülne. Pedig hát az akkor még üres volt. A méz csak utána kezdett el csordogálni a bödönbe és ki az az őrült, aki egy medvétől, pláne egy őrült medvétől elmerné azt venni.<br /><br />Az árképzése egyszerű volt, mint az egyszeri zöldségesnek. Az eredeti ár fölé odaírta a nem valós árat, majd áthúzta a krétájával. Így történhetett meg az, hogy az 511 ezer forintos mézzel teli bödönt 8700 forintért adhatta.<br /><br />Május 20.-án „bezárt a bazár”, de ne feledd: a medvével ellentétben a farkas soha nem alszik téli álmot.<br /><br />Szívesen olvasnék itt róla, hogy közületek ki kért a mézből és hogy, kinek hogy ízlett.[/size] http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1273353258/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Vállalkozók Kávéháza http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1273353258/0#0 Sat, 08 May 2010 23:14:18 +0000 Társas vállalkozók életében is eljöhet egy olyan pillanat, amikor úgy érzik, hogy komoly változásnak kellene bekövetkeznie. Érdekeltségi körükben van két, nagyjából tehermentes betéti társaság, melyek tulajdonosi összetétele különböző, éves forgalmuk néhány 10 Mft.-. Számunkra mára igazán ez a forma idejétmúlt, meg szeretnének tőle szabadulni. Az eladás, a megszüntetés és ezzel párhuzamosan új cég alapítása-vásárlása, üzletrészek értékesítése, átalakítás, mind olyan lehetőségek, amelyek ilyenkor szóba jöhetnek. Szükségük van egy Kft formában működő társaságra, és az sem lenne hátrány ha némi múlttal is rendelkezne.<br /><br />A döntést sok emberi és vagyoni tényező is befolyásolhatja. Ezen kívül ott vannak a jogszabályok, illetve a pénzügyi lehetőségek. Nézzük meg, hogy mi szól a különböző megoldások mellett és ellen.<br /><br />Kezdjük talán azzal, hogy megszüntetés. Ez lehet felszámolás, vagy végelszámolás. A felszámolás akkor szokott bekövetkezni, ha a társaság fizetésképtelenné válik. Semmiképpen nem lenne szerencsés megoldás a korlátlanul felelős tagokra való tekintettel, hiszen ők saját magánvagyonukkal is kötelesek helyt állni a tartozásokért. Végelszámolásról akkor beszélünk, ha a társaság rendelkezik annyi vagyonnal, amely a hitelezők kielégítésére fedezetet nyújt. Itt sem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a megszűnő társaságot terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidő alatt érvényesíthető a gazdasági társaság volt tagjával  szemben. Ha látszanak olyan rejtett aknák, amelyek utólag valamilyen okból kifolyólag robbanhatnak, akkor ezzel is jó számolni. Ilyen lehet például egy olyan adó revízió a felszámolás befejezésekor, amely feltárhat addig nem ismert adótartozásokat. Amennyiben minden rendben van, akkor viszonylag rövid idő alatt és nem túl jelentős költséggel lebonyolítható az ügylet. További problémát jelent azonban, hogy a két cégben lévő, a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyont a végelszámolás befejezése után le kell adózni, ami újabb terhet jelenthet a vállalkozók számára. Amennyiben olyan eszközökről van szó (ingatlan, műszaki gépek, berendezések), amelyekre ezután is szükség van, akkor ezek további sorsa is érv lehet a megoldás elvetése mellett. Az említett eszközöket ugyanis az új, vagy akár megvásárolt cégbe be kell juttatni apportálással. Az apportálás tulajdonos váltást jelen (már a másodikat), amely illetékfizetési kötelezettséget is von maga után.<br /><br />A cégek eladásában is van némi kockázat. A társaságtól megváló tag - ideértve a társasági részesedését átruházó tagot is - a tagsági jogviszonya megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül, ugyanúgy felel a társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló, a tagsági jogviszonya megszűnése előtt keletkezett tartozásáért, mint ahogy a tagsági jogviszonya fennállta alatt felelt. Ez azt jelenti, hogy az előbbiekben említett aknák úgy robbanhatnak, hogy közben a cég már nincs is a vállalkozóink ellenőrzése alatt, s így az eseményekre sokkal kevésbé tudnak hatni. Itt említhetjük meg a cégvásárlást is. Jó gondolat egy céget megvásárolni, ha azzal piacot, befolyást tudunk szerezni, vagy olyan jövedelemteremtő képességet és már a gyakorlatban jól bevált, kialakított rendszert látunk meg benne, amely ráadásul még fejleszthető is. Kevésbé szerencsés megoldás lehet egy társaság felett csak azért megszerezni az irányítást, mert néhány éves múltat tudhat magának. Arról nem is beszélve, hogy csak igen komoly adózási, számviteli és cégjogi ismeretek birtokában érdemes egy ilyen kalandnak nekivágni. Nem véletlen, hogy a hasonló jellegű akvizíciókkal foglalkozó vállalkozók elsődleges szempontnak tartják az említett szakmai háttér biztosítását.<br /><br />A fejlődés legtermészetesebb és legbiztonságosabb útja a jogutódlással történő átalakulás korlátolt felelősségű társasággá. Itt sem lehet &quot;letudni&quot; a jogelőd kötelezettségeit, de az események irányítása továbbra is a vállalkozó kezében marad. Az átalakuláshoz, könyvvizsgáló és jogi képviselet egyaránt szükséges. A költségeket tekintve néhány százezer forinttal számolni kell. Nincs viszont további adózási vonzata akkor, ha sikerül kedvezményezett átalakulást összehozni. Ilyen átalakulásról akkor beszélhetünk, ha a jogügylet révén a jogelőd tagja a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott üzletrészt szerez. Feltétel, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazzon egy olyan kötelezettségvállalást, amely szerint az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás meg sem történt volna. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is. Az is feltétel, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak. Tehát a társasági szerződésben az említett feltételt át kell vezetni, mielőtt a vállalkozás az átalakulásnak neki vág!<br /><br />Az elmélkedésnek ezzel még nincs vége. Ideális megoldást jelenthet egy olyan felállás, amikor van egy &quot;vagyonkezelő&quot; cég, amely birtokolja az értékesebb eszközöket (ingatlanokat, gépeket). Egy ilyen cég jellemzően nem vállal nagy piaci kockázatokat és tevékenységét elsősorban a tulajdonában álló eszközök hasznosítására korlátozza. Ilyen lehet például a bérbeadás, vagy a különböző értékpapír ügyletek. A játék másik szerplője pedig a &quot;vállalkozó&quot; cég, amely kereskedik, termel, vagy éppen egy új projektet valósít meg, alkalmazottakat foglalkoztat és ezzel értelemszerűen lényegesen nagyobb kockázattal járó területen mozog. Amennyiben a két betéti társaság közül az egyik jelenleg is birtokol jelentősebb vagyoni elemeket, akkor neki érdemes a továbbiakban a vagyonkezelői szerepet  képviselni. A második pedig lehet a &quot;projekt&quot; cég.<br /><br />Szót kell még ejteni az irányításról és a befolyásról. Ha a tulajdonosi kör többsége egy bizonyos család tagjainak köréből kerül ki, akkor kapcsolt vállalkozásokról beszélünk. Ha egy-egy családi befolyás 50 százalékot nem halad meg, akkor a jelenleg hatályos szabályok szerint nem kapcsoltak a vállalkozások. Egyébként nincs a kapcsolt státusszal semmi gond, csak másképpen kell menedzselni, mint két független céget. Jobban oda kell figyelni a piaci árak alkalmazására, a nyilvántartásokra, a bejelentési kötelezettségre és a társasági adóalap korrekcióra, amennyiben ez szükséges. Fontos azt is megjegyezni, hogy egy többcéges felállás sokkal több vállalkozói ismeretet és odafigyelést feltételez, mint egy egyszerű kisvállalkozás. Csak annak érdemes ebbe a körbe belépnie, aki hajlandó a folyamatos tanulásra, fogékony az újra és aki egy bizonyos szakmai tevékenység végzésének a menedzselésén túl, magát a cégépítést, a vagyonteremtést és nem utolsó sorban az értékteremtést tűzi ki célul. http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1273094074/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Adótanácsadó http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1273094074/0#0 Wed, 05 May 2010 23:14:34 +0000 [i][color=#990033][b]Abban az esetben, ha cég ad kölcsönt egy magánszemélynek, akkor tudomásom szerint a mindenkori jegybanki alapkamat + 5%-kal kell számolni a kölcsön kamatát ahhoz, hogy a magánszemélynek ne keletkezzen SZJA fizetési kötelezettsége. Egy adott kölcsön futamideje alatt a jegybanki alapkamat számtalanszor változik. Lehet, hogy én tudom rosszul és nem a mindenkori, hanem az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 %-kal számolva is nem SZJA köteles a kölcsön a magánszemély szempontjából?[/b][/color][/i]<br /><br />Félre annak a feltételnek a vizsgálatát, hogy a kölcsönt nyújtónak és az igénybe vevőnek egymáshoz viszonyítva milyen a jogi helyzete, csak a kamat mértékével, illetve a számítás módjával foglalkozunk.<br /><br />Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról foglalkozik a kamatkedvezmény fogalmával és a magánszemélynél az ebből származó jövedelemmel.<br /><br />[i]24. Kamat: e törvény eltérő rendelkezése hiányában az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) vagy az igénybe vett kölcsön (elfogadott betét) használatáért, kockázatáért időarányosan fizetett (juttatott), a magánszemélyt terhelő, illetőleg megillető pénzösszeg és/vagy egyéb hozadék (ideértve a nyereménybetét esetében juttatott nyereményt is).<br /><br />Kamatkedvezményből származó jövedelem<br /><br />72. § (1) Kamatkedvezményből származó jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével - ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal - kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot (kamatkedvezmény). A kamatkedvezményt a kifizető követelése révén a magánszemélyt terhelő kötelezettség összegére - ha a követelés értékpapír-kölcsönzésből származik, akkor az értékpapírnak a szerződés megkötésének napjára megállapított szokásos piaci értékére - vetítve kell kiszámítani.<br /><br />(2) A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 54 százaléka. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára - ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára - megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja. Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el.[/i]<br /><br />Tehát a törvény szövegéből azt olvashatjuk ki, hogy ha a kifizetőt a követelése folytán megillető kamat meghaladja a magánszemély által megtérítendő kamatnak a követelésre vetített jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét, akkor a különbözet miatt a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme keletkezik. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára állapítja meg. Természetesen a kölcsönszerződésben szabadon határozzuk meg a kamatot. Ennek összegét azonban évente össze kell hasonlítani a fenti szabállyal, annak érdekében, hogy megállapítást nyerjen, a különbözet révén keletkezett-e jövedelme a magánszemélynek.<br /><br />A törvényi megfogalmazás a számítás tekintetben bizonytalanságot szül a jogalkalmazók körében. A kifejezés értelmezésével, ami szerint a &quot;a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével&quot; kell számítani, probléma lehet. A törvény nem azt mondja, hogy az év utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat, azt sem, hogy a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat szerint és azt sem, hogy a Ptk. szabályai szerint számított, hanem csak azt, hogy &quot;az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára megállapítja&quot; (az évközi megszűnéssel nem foglalkozunk). Milyen egyszerű lenne, ha az előbb említett feltételek bármelyikét tartalmazná a szöveg! Még a többség meg is értené, hogyan kell eljárni! Az ugyanis, hogy az adót év végén az adóév utolsó napjára kell megállapítani nem jelent - legalábbis számunkra - egyértelmű meghatározást a számítási szabályra vonatkozóan. Az interneten böngészve számos véleményt olvashattunk a kérdéssel kapcsolatban, de sajnos igazi választ nem találtunk.<br /><br />Az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről a következőket tartalmazza:<br /><br />[i]232. § (3) A kamat mértéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - megegyezik a jegybanki alapkamattal. A fizetendő kamat számításakor az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.[/i]<br /><br />A &quot;jogszabály&quot; (SZJA törvény) csak abban a tekintetben rendelkezik másként, hogy 5 százalékponttal növelt kamatról beszél, eltérő kamatszámítási metodikáról pedig nem. Ebből pedig azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a kamatszámítás tekintetében a Ptk szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy december 31. időpontra történő kamatszámításnál - egy teljes éven keresztül változatlan követelés állományt figyelembe véve, - az első félévre eső időszakban a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes jegybanki alpkamatkamat 5 százalékponttal növelt összegét kell figyelembe venni, míg a második félévre pedig a június 30.-án érvényeset.<br /><br />Bizonytalanság esetén érdemes a döntési kockázatot is megvizsgálni. Abból nagy baj nem lehet, ha az Állam javára értelmezünk tévesen valamit. A számításnál az adóév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat figyelembevétele kamatnövekedési trend idején azt jelentheti, hogy magasabbra árazzuk a &quot;kötelező&quot; kamatfizetést, mint akkor, ha a Ptk. szabályait alkalmaznánk. Fordított trend esetén pedig értelemszerűen alacsonyabbra árazunk és kockáztatunk egy adóhiányos elszámolást, ha utóbb kiderül, hogy helytelenül értelmeztük a szabályt. Nálunk most éppen lefelé menet van, ezért csak az év végén érvényes jegybanki alapkamat figyelembe vétele a kockázatosabb.<br /><br /> Kapcsolódó termékeink:<br /><br />Késedelmi kamat kalkulátor [url]http://www.kesedelmikamat.cegiranytu.hu/[/url]<br /><br />Kölcsönszerződés minta [url]http://www.kolcsonszerzodes.cegiranytu.hu/<br />[/url] http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272757351/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Vállalkozók Kávéháza http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272757351/0#0 Sun, 02 May 2010 01:42:31 +0000 Egy vállalkozás megszületése számos okra vezethető vissza. Valaki hosszú éveket tölt el munkaviszonyban, miközben egyre inkább érlelődik benne a gondolat, hogy ugyanezt a tevékenységet önálló vállalkozás formájában is lehetne végezni. Egy szép napon a gondolatot elhatározás követi. Bejelenti munkaadójának, hogy kilép. A döntés sokszor drámai az egyén szempontjából. Olyan mint a lakatlan szigetre vetődött hajótörött dilemmája. Maradjon hosszútávon a nagyon szerény, éppen csak a létszükségletet biztosító sziget vendége, vagy vágjon neki egy törékeny lélekvesztőben annak a veszélyekkel teli kalandos utazásnak, amely egyben esélyt is jelent a civilizációba történő visszatérésre. A legtöbb ember egész élete folyamán nem képes erre a váltásra. Hozzáteszem, hogy nagyon sokan jól is teszik, hiszen a vállalkozói lét olyan adottságokat feltételez, amivel nem mindenki rendelkezik. Aki csak úgy érzi biztonságban magát, ha van főnöke és az mutatja az irányt, megmondja mit, mikor, hogyan kell tenni, aki a fizetését a letöltött munkaidő természetes velejárójaként kezeli, függetlenül attól, hogy van-e annak eredménye, vagy sem, annak kínszenvedés lenne megálmodni, megtervezni és megvalósítani dolgokat.<br />És ezzel el is jutottunk a vállalkozás folyamatához. A megvalósítás fázisába érve, folyamatos értékelésnek kell alávetni a folyamatot. Ez akkor nevezhető sikeresnek, ha mellőzni tudunk minden önámítást és megőrizzük tárgyilagosságunkat. Jim Collins  (Jóból kiváló – HVG Kiadói Rt. 2005) teknősbéka elméletét követve három kérdésre is igenlő választ kell adnunk, ha kiváló vállalkozást szeretnénk felépíteni. <br />1.Esélyesek vagyunk-e arra, hogy a legjobbak közzé kerüljünk?<br />2.Szeretjük-e szenvedélyesen azt, amivel foglalkozunk?<br />3.Eredményesek-e pénzügyi folyamataink?<br />A három kérdés pozitív megválaszolásában teljes mértékben biztosak kell legyünk. Ez lesz hitünk erejének forrása az elkövetkező időszak kihívásaival szemben. Ugye nem gondolja senki komolyan, hogy hit nélkül is el lehet érni komoly sikereket?<br />Legyen bármelyik kérdésre nemleges a válasz, két lehetőség áll előttünk:<br />1.Visszatérés az álmainkhoz<br />2.Újratervezés<br />A kettő között lényeges különbség van! Az első azt jelenti, hogy szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nem erről szólt az álmunk. Gyakran előfordul, hogy csak a szép oldalát látjuk előre egy-egy gazdasági folyamatnak, tevékenységnek. Például szenvedélyesen hiszünk az egészséges táplálkozás jótékony hatásában. Sok-sok hálás ember jelenik meg víziónkban, akik igénybe veszik az általunk ajánlott étrendet, és ennek következtében fittebbek, energikusabbak, jobb közérzetűek és egészségesebbek lesznek. Lelkesen megtervezzük éttermünket, előteremtjük a szükséges forrásokat és megvalósítjuk. A mindennapokban azonban egy olyan környezetbe csöppenünk, amely nincs összhangban a mi kedvenc életformánkkal. Sok problémás alkalmazott, ételszag, edénycsörömpölés, reánk zúduló panaszáradat. Már tudjuk, hogy nem ezt akartuk. Ez az a pillanat, amikor le kell tudnunk vonni a megfelelő következtetéseket. Hiszen ha nem tudjuk teljes odaadással belevetni magunkat a munkába, akkor esélytelenek vagyunk arra, hogy sikeresek legyünk az adott üzletágban. Nincs mese, vissza kell térni a kályhához, az álmainkhoz! Új világot kell kigondolnunk. Olyat, amelyben jól érezzük magunkat.<br /><br />A példánál maradva lehet ,hogy az előbbiekben leírtakkal nincs semmi problémánk. Imádjuk a forgatagot, szeretjük, ha az emberek megosztják velünk gondjaikat, bajaikat és mi tanácsainkkal segíthetjük őket. Élvezzük, hogy fontosak vagyunk és, hogy a figyelem központjába kerültünk. Van viszont egy nagy gond! A vállalkozás nem eredményes. Értékelve a helyzetet, megállapíthatjuk, hogy szenvedélyesen tesszük a dolgunkat, érzékeljük amint egyre sikeresebbé válunk és látjuk az esélyt arra, hogy akár a legjobbak legyünk a magunk témájában. A pénzügyi folyamatok újra gondolása azonban elengedhetetlenül szükséges ezért az újratervezés megkerülhetetlen.<br /><br />Közismert, hogy az eredményességre több irányból is lehet hatni. Csökkenthetjük működési kiadásainkat, növelhetjük árbevételünket, vagy növelhetjük az árrést. Az említett mutatók módosítása, befolyásolása más-más intézkedést igényel és felvethet versenyképességi, terjeszkedési, technológiai, munkaerő hatékonysági, ösztönzési, marketing , illetve kommunikációs kérdéseket. Az üzleti terv kidolgozása folyamán szembesülünk a feladat kihívásaival, a problémákkal, és azzal is, hogy milyen válaszokat tudunk adni ezekre.<br /><br />Akik nem követik a vállalkozás törvényszerű folyamatát, nem gondolják át mélységében ezeket a kérdéseket, azok nem juthatnak el a megértésnek arra a szintjére, amely iparágtól függetlenül megkülönbözteti egymástól a kiváló cégeket a futottak még kategóriától. http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272471720/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Vállalkozók Kávéháza http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272471720/0#0 Wed, 28 Apr 2010 18:22:00 +0000 A pénzmosás gyanúja  akkor merül fel, ha egy vállalkozónak fekete bevételei származnak valahonnan és ezt mondjuk tagi kölcsönként beteszi a cégbe,  ebből finanszírozva bizonyos kiadásokat. Egy ilyen összeg a későbbiek folyamán elengedhető, vagy éppenséggel évekig, egészen az elévülésig  lebegtethető.<br /><br />A tagi kölcsön manapság már igencsak az adóhivatal figyelmének központjába került. A társasági adóbevallásban külön soron is szerepeltetendő tétel számítástechnikai úton leválogatható és ellenőrzés alapjául szolgálhat. Azonban a tagi kölcsönön túl is van élet!<br /><br />Betérsz egy szép panzióba, azzal a szándékkal, hogy ott töltöd az éjszakát. A szoba kényelmes, szépen berendezett. Az éterem elegáns, a vacsora finom. A kiszolgálás is tökéletes. Az egyetlen érdekesség, hogy egy vendéggel sem találkozol. Miközben nyugovóra térsz, azon gondolkozol, hogy miért éri ez meg? Ha nincs vendég és ebből kifolyólag bevétel sem, akkor ki finanszírozza ezt az egészet? Vagy lehet, hogy mégis van bevétel. Kattog a pénztárgép, akkor is, ha nem érkezett vendég? Ki számolja meg, hogy mennyien alszanak itt ma éjszaka?<br /><br />Félreértés ne essék, a világért sem gondolnám, hogy ez a jellemző erre az üzletágra. Bármilyen üzletágban kialakíthatók hasonló feltételek. Virtuális autó javítások, elméletben megtermelt és eladott árukészletek, papíron igen, de ténylegesen soha ki nem kölcsönzött eszközök. A megoldásoknak csak a fantázia szab határt.<br /><br />Vannak olyan gazdasági események is, amelyeket gyakran össze kevernek a pénzmosással.<br /><br /> A vállalkozónak a saját életviteléhez  több pénzre van szüksége, mint amennyit bérként, osztalékként hivatalosan a cégből kivesz. Tehát a cég pénzét használja magáncélokra és nem az adózott jövedelmét. Ekkor fordul az elő, hogy indokolatlanul sok pénz van a pénztárban. Azaz csak papíron van, mert a valóságban már régen elköltötték.<br /><br />A vezető tisztségviselőt hűtlen kezeléssel, súlyosabb esetekben sikkasztással  vádolhatják meg.<br />Nem árt, ha a könyvelő elővigyázatosan kezeli az ilyen eseteket.  Igaz, hogy jobb esetben a házipénztárt nem ő kezeli, ezért  nem is feladata, hogy annak valós meglétéről meggyőződjön, de attól még simán belekeveredhet a játékba. Tőle várják ugyanis, hogy megoldást találjon a problémára. A javaslat általában a kölcsönadás és az osztalék kivét körül forog.<br /><br /> Egy dologban biztosan hibázhat a könyvelő. Osztalék előleget csak úgy lehet kifizetni, ha előzetesen évközi (ha könyvvizsgálatra kötelezett, akkor könyvvizsgáló által hitelesített) beszámoló  készül, amelynek alapján az osztalék előleg kifizetését lehetővé tévő szabad saját tőke rendelkezésre állása dokumentálva van. Rendkívül fontos a vezető tisztségviselő által aláírt leltár is, különös tekintettel a beszámolóban kimutatott pénzkészlet valódiságát illetően. A figyelmetlenség, az elővigyázatosság hiánya olykor sokba kerülhet. http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272314550/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Könyvvizsgáló, könyvvizsgálat http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272314550/0#0 Mon, 26 Apr 2010 22:42:30 +0000 Nézzük meg először is, hogyan definiálja a számviteli törvény a maradványértéket.<br /><br />3. §  6. maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős;<br /><br />Hogy mi számít jelentősnek, azt a gazdálkodó által kialakított számviteli politikában kell rögzíteni. Egy viszonylag gyorsabban amortizálódó tárgyi eszköznél, mint amilyen mondjuk egy személygépjármű, irányadó lehet e tekintetben az évente elszámolandó amortizáció. Mondjuk egy 5 millió forint értékű személygépkocsi esetében, azt prognosztizáljuk, hogy öt év múlva 1 millió forintnál kevesebbet fog érni. Kiszámoljuk, hogy maradvány érték nélkül egy évre mennyi értékcsökkenés jut. Az eredmény 1 millió forint évente. Tehát egy olyan szabályt rögzíthetünk a számviteli politikánkban, hogy az évente elszámolandó amortizáció összegénél kevesebb várható maradványérték esetében ezt nem tekintjük jelentősnek. Természetesen a különböző eszköz csoportoknál ezt a logikát követve más és más következtetésre juthatunk. Egy 50 év alatt amortizálandó ingatlannál a nem jelentős maradványérték akár az éves elszámolás többszöröse is lehet.<br /><br />A törvény az értékcsökkenési leírást a következőképpen szabályozza:<br /><br />52. § (1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása).<br />(2) Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.<br />(3) Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti - (2) bekezdés szerinti - felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét), az eszköz folyamatos használatával kapcsolatos karbantartási költségeket az egyedi eszköznek - az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények alapján számított - várható hasznos élettartamán belül, amennyiben az összemérés elvének érvényesülése azt indokolja.<br />(6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.<br />(7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.<br /><br />53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha<br />a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke;<br />(2) Az (1) bekezdés szerint az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni.<br /><br />(4) Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. A terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását a kiegészítő mellékletben indokolni kell és annak az eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását külön be kell mutatni.<br /><br />(5) Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.<br /><br />(6) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.<br /><br />Tehát olvashatjuk, hogy nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha az immateriális jószág, a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke.<br /><br />A két szabály összevetéséből következik, hogy automatikus módon a maradványérték nem csökkenthető, hiszen további terv szerinti értékcsökkenési leírásra nincs lehetőség, ugyanakkor egy a piaci árnál tartósan és jelentősen magasabb értéken nyilvántartott eszköz esetében szükséges a terven felüli értékcsökkenés elszámolása olyan mértékig, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. A &quot;tartósan&quot; azt jelenti, hogy éven túl, a &quot;jelentős eltérés&quot; pedig az, amit a gazdálkodó a számviteli politikájában ilyennek nyilvánított.<br /><br />Számviteli politika [url]http://www.szamvitelipolitika.cegiranytu.hu/[/url]<br /><br />Kedvezményes szabályzat komplex csomag [url]http://www.szabalyzat.cegiranytu.hu/[/url] http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272314262/0#0 My cegiranytu YaBB Forum/Adótanácsadó http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1272314262/0#0 Mon, 26 Apr 2010 22:37:42 +0000 A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja  háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:<br /><br />    * munkaviszony,<br />    * megbízási jogviszony,<br />    * tagsági jogviszony.<br /><br />Különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem. A vezető tisztségviselői feladatok ellátására a Gazdasági társaságokról szóló 2006 évi IV. törvény fogalmaz meg szabályokat:<br /><br />Gt. 22. §<br />(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -<br />a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy<br />b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat<br />kell alkalmazni.<br /><br />(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.<br /><br />A Gt. azt is meghatározza, hogy mi minősül ügyvezető feladatnak:<br /><br />Gt. 21. §<br />ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.<br /><br />Kérdésként merülhet fel, hogy egy két taggal rendelkező Kft esetében, ahol a többségi tulajdonos az ügyvezető, hogyan lehet a munkáltatói jogok gyakorlását megoldani úgy, hogy a munkaviszonyra irányadó alá- és fölérendeltségi feltételek ne sérüljenek. A munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatban a Gt. így fogalmaz:<br /><br />28. § (1) A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnál ügyvezető testület működik, a társasági szerződésben, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról.<br /><br />(2) A társasági szerződés vagy a társaság legfőbb szervének határozata a munkáltatói jogok gyakorlását több vezető tisztségviselő esetében az egyik vezető tisztségviselőre, illetve más, a gazdasági társasággal munkaviszonyban álló személyre ruházhatja át.<br /><br />A fenti szabályból az következik, hogy a társasági szerződésben a két tag úgy is rendelkezhet, hogy az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban ellátó vezető tisztségviselő felett a munkáltatói jogokat a társaság legfelsőbb szerve, azaz a taggyűlés gyakorolja, minden más esetben pedig az ügyvezető.<br /><br />Fontos lehet még e kérdés kapcsán, hogy önmagában a vezető tisztségviselői feladatok ellátása nem minősül személyes közreműködésnek.<br /><br />Gt. 91. § (2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.<br /><br />Természetesen erre a szabályra csak életszerű körülmények között lehet hivatkozni. Egy kisvállalkozás, ahol nyilvánvalóan a bevételszerző tevékenység is egyértelműen az ügyvezető tevékenységével összefüggésbe hozható, ott  a személyes közreműködés ténye fennáll, csak az a kérdés, hogy milyen jogviszonyban.<br /><br />A vezető tisztségviselői feladatok ellátásán kívül a társaság tagja részt vehet és az esetek döntő többségében részt is vesz további feladatok ellátásában is. Végezhet szakértői jogosítványt igénylő és engedélyhez kötött munkát (például könyvvizsgáló), vagy lehet gazdasági, marketing, termelési, vagy egyéb vezető. Akár fizikai munkát is végezhet. Mindez a vállalkozás nagyságától függ. Ennek tükrében munkaszerződésének tartalmaznia kell úgy az ügyvezető feladatok ellátására vonatkozó kitételeket, mint az egyéb tevékenységek végzésére vonatkozó szabályokat.<br /><br />Végül az az APEH által közzétett információs füzetekre is hivatkozva megállapíthatjuk, hogy:<br />Amennyiben a gazdasági társaság a tagjával munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesít, a biztosítási kötelezettségét a munkaviszonyban, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.<br /><br />Vezető tisztségviselő szerződés minta [url]http://vezeto-tisztsegviselo.cegiranytu.hu/[/url] http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1254852077/2#2 My cegiranytu YaBB Forum/Vállalkozók Kávéháza http://www.firmcompass.com/cgi-bin/cegiranytu-forum/YaBB.pl?num=1254852077/2#2 Mon, 26 Oct 2009 17:03:46 +0000 [font=Georgia][size=12]Film? Azt nem akartam belinkelni ide, de gondolom tudod, hogy miről beszélek :)[/size][/font]